2013. június 6., csütörtök

1.rész- A rém álom kezdete

Meghoztuk az első részt! Hogyha tetszik a történet, iratkozzatok fel, írjatok komit! :)

*Dora szemszöge*Reggel 6-kor ébredtem de nem akármire.. hallom, hogy valaki dobálja az ablakomat. Kinéztem és láttam, hogy Vicky volt az.
Te meg mit csinálsz vasárnap itt reggel 6-kor? - kiáltottam le neki, úgy hogy az éjszakai fogszabályzóm majdnem kiesett a számból.
Basszus.. ez jellemző rád.. mindig késel és mellesleg hétfő van! Szeptember 1-je. Vége a nyári szünetnek! Ezen a szent napon 11-be lépünk. - kiabált vissza Vicky.
Uramatyám... el is felejtettem.. akkor anyuék már biztos elmentek dolgozni. Gyere be.. mindjárt lemegyek.
Gyorsan leviharoztam megreggeliztem és aztán vissza a szobámba, majd felöltöztem, sminkeltem és már mehettünk is.
- És amúgy te hogy, hogy fel tudtál kelni időben? Ez nem vall rád.. mi az lázas vagy? - humorizáltam Vickyvel.
- Nagyon vicces. - nevetett. - Nem csak már vártam, mindig is szerettem ezt a sulit a haverokat néhány kivétellel.



- Nem kell nevet mondani.. tudom kikről beszélsz.. a kis tetkósok.. mindig annyira furán öltözködnek.. meg úgy minden. - mondtam.
- Igen.. nah de mindegy úgy sem egy osztályba járunk. - mosolygott Vicky.
Ebben a pillanatban pedig beértünk pont a csöngetésre a suliba. Aztán fénysebességgel az osztálytermünk felé vettük az irányt ugyanis az első nap csak az ofőnkkel telt el.
- Ezazzzz beértünk pacsi! - mondta nekem Vicky.
- Hallod még nincs itt az ofő.. ez nem jellemző rá lehet ő is úgy járt mint én reggel, hogy nem tudja milyen nap van? - nevettem.
- O-oooo !! nézz oda.. ne ne nézz oda!! de nézz oda!!! - mondta nekem Vicky miközben takargatta a szemem.
- Na mi van eressz el látni akarom!! - ellenkeztem.
És amit láttam.. azt nem akartam volna.. még a legszörnyűbb rémálmomba sem álmodni.. az ofőnk Harry Stylest hozta be az osztályterembe.. Én legszívesebben ott helybe ordítottam volna egy jó nagyot.. De ehelyett meghallgattam, hogy mit is tudott felhozni mentségére a mi drága osztályfőnökünk.
- Hát szép jó reggelt mindenkinek !! - köszöntött minket a tanár úr.
Oké elég a kerítésből bökje már ki mit keres itt a 11.d – ben ez a 12. b-s - gondoltam magamban.
Majd előadta szépen, hogy Harry Styles ezentúl a mi osztálytársunk lesz.. mi Vickyvel lefagytunk.. de úgy szó szerint.
- És van még egy dolog.. - mondta a tanár úr.
- Te jó ég ebből mi fog kisűlni.. - súgott oda Vicky.
- Vickyt és Dorat választottam ki az osztály meg a környezet bemutatására. - bögte ki.
- Tessék? - szólaltam már végre meg.. mert már nem bírtam.
- Igen jól hallottad és szeretném, hogy ha körbevezetnétek a suliban, hogy elmondjátok, hogy a 11.d -nek hol szoktak lenni az órái.. irány! - mondta majd kilökött minket az ajtón.
- Ez remek! - szólaltunk meg Vickyvel szinte egyszerre.
- Sziasztok! - hallottuk meg férfias mély hangján Harryt.
- Hello! Gondoljuk már tudod a nevünket. - mondtam.
- Igen tudom.. - mondta Harry.
- Na szóval tényleg szükséged van az ilyen körbevezetésre? - mosolyogtam.
- Hát nemigazán.. de azért ártani se ártana válaszolta vissza Harry.
- Akkor gyere pont itt van az ének terem.. ezt a helyet ismered azt hiszem. - mondta Vicky majd rámutatott az egyébként tárva nyitva lévő ajtóra.
- Persze.. imádom ezt a termet. - válaszolta Harry majd elkezdte dúdolni azt a dalt amit bent énekeltek.
Mi Vickyvel rögtön egymásra néztünk.
- Nem is tudtuk, hogy szereted a zenét. - mondtam miután „visszavettem” egy kicsit az arcomból.
- Igen nagyon szeretem.. nem csodálom, hogy nem sejtettétek, hisz a külsőm nem ezt mutatja.. - válaszolta Harry majd lesütötte a fejét.
- Akkor mit mutat szerinted?? .. - kérdezte Vicky.
De ekkor már láttam, hogy nincs minden rendben vele....